A veszélyes hulladékokkal fokozott óvatossággal kell bánni, mert ez élővilágot súlyosan károsítják, veszélyeztetik. Egyik fajtáját sem szabad a szemétbe, talajba, vizekbe dobni/önteni sem pedig "házilag" elégetni! Külön kell gyűjteni és a megfelelő helyen le kell adni!
Veszélyes hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása
A veszélyes hulladékok vagy azok bomlástermékei közvetlen veszélyt jelentenek a környezetre és az élővilágra. Magyarországon évente 3.5-4 millió tonna keletkezik, ebből kb. 800 000 tonna a vörösiszap (az alumíniumgyártás mellékterméke).
A VESZÉLYES HULLADÉKOKAT NEM SZABAD A TELEPÜLÉSI HULLADÉKOKKAL EGYÜTT KEZELNI!
Nemcsak az iparba és a mezőgazdaságban, hanem otthonunkban is előfordulnak veszélyes anyagok. Ilyenek pl. a hypo, az akkumulátor, ragasztók, gyógyszerek, festékek, oldószerek stb. Ezek az anyagok és göngyölegeik használat után a többi háztartási hulladék közé kerülnek, noha nem volna szabad azzal együtt kezelni őket! (Ha a nem veszélyes háztartási hulladék közé veszélyes hulladék kerül, akkor elvileg az egész "kupac" veszélyes hulladéknak minősül.) Ennek ellenére mégis a lerakókon kötnek ki. Így viszont a háztartásokból kikerülő veszélyes hulladékok környezetre való veszélyessége is nő, hiszen szakszerű kezelésük, ártalmatlanításuk elmarad, s az időjárás viszontagságainak kitett lerakókon a mérgek akadálytalanul szivárognak a talajba, vizekbe, levegőbe.
A veszélyes hulladékok másik ártalmatlanítási módja az égetés. Magyarországon a dorogi és a győri égető vállal nagyobb mennyiségben veszélyes hulladék égetést. Ezeken kívül legalább 30 kisebb teljesítményű, ún. kórházi hulladékégető foglalkozik veszélyes hulladék kevésbé ellenőrzött módon történő ártalmatlanításával. Végül több cég, vállalkozás vesz át díjfizetés ellenében ártalmatlanításra szoruló hulladékot.
Amit soha nem szabad tenni veszélyes hulladékokkal:
- lefolyóba, WC-be önteni!!!
- elégetni!!!
- háztartási szemétbe dobni!!!
- élővizekbe és a talajba juttatni
ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK:
Meglehetősen új elem a települési hulladékban, ám mennyiségük évről-évre növekszik (számítógépek, mobiltelefonok, tévék, rádiók, háztartási gépek, autók). Ezek a termékek számos mérgező elemet és nehézfémet - ólom, kadmium, higany, króm -tartalmaznak, de megtalálható bennük jó néhány színes- és nemesfém is, amelyek újrahasznosíthatok lennének. Egy átlagos európai háztartásban kb. 250-300 kg össztömegű elektronikai eszköz található, amelyből évi 25-30 kg hulladék keletkezik. Ezek elsősorban műanyagokat és különböző fémeket tartalmaznak.
Az EU az elektronikai hulladékok elkülönített gyűjtése és újrahasznosítása mellett azt is szorgalmazza, hogy már a tervezés, gyártás során szem előtt tartsák a hulladékmegelőzés elvét (bővíthető, fejleszthető gépek kialakítása), az újrahasznosítás megkönnyítését (könnyen kiszerelhető elemek, a műanyagfajták jelölése) ill. a veszélyesanyag-tartalom csökkentését.